Nagykarcsony
Wohl Krisztina 2008.12.02. 13:11
A jelenleg mintegy ezerhatszz lelkes telepls Fejr megye dli rszn, a fvrostl kzel szz, Szkesfehrvrtl tven, Dunajvrostl huszont kilomterre tallhat (az tvonalat lsd trkpmellkletnkn).
A trgyi s az rott emlkek alapjn a kzsg trtnete a kunok magyarorszgi megtelepedsig vezethet vissza: IV. Bla kirly idejn az jonnan behvott kun npessg a keresztnysg felvtele utn megtelepedett, a ht nemzetsgi szervezet ht kun szket alkotott. A kunok szllsokon ltek, a legelvlt-legeltet letforma nyomait a Dunntlon egyebek mellett az Elszlls s a Karcsonyszlls helynevek rzik. A psztorok a ridegen tartott llomnyt szutn thoztk a Dunn, s Elszlls krnykn legeltettk a tl bekszntig - a psztorok nnepeinek helyszne mr Karcsonyszlls volt (a faluban mig l npszoks a "psztorozs"). A nyjak, csordk Gyrgy napjn indultak tovbb - Gyrgyszllsra.
Nagykarcsony rgi neve az 1702 sszersban is szerepel (Karatsonzallas), a XIX. szzad elejtl a zirci aptsg uradalmaknt emltik. Ekkortl datlhat az uradalmi szervezetek kiplse - majorok, irodapletek -, az els tanykat a marhapsztorok, summsok, cseldek ptettk. A karcsonyiak 1929-ben legelbrleti trsulatot szerveztek, 1936-ban az uradalom templomot ptett a teleplsen. A "Szllsok" 1953-ban szntek meg, a puszta helyn az slakosok s a Heves megybl teleplt summsok falut hoztak ltre: Nagykarcsonyt.
Az elmlt vtizedekben a kzsg folyamatosan fejldtt, a lakosok szorgalma mellett nem utolssorban a falu nevnek "rt" kihasznlsnak ksznheten: a Magyar Posta 1989-ben bevezette az nnepi blyegzst, 1992. ta pedig szeretetposta mkdik a faluban: advent idejn "Nagykarcsonyon keresztl" blyegzvel ltjk el az nnepi kldemnyeket. Mg a postai irnytszm is Nagykarcsony nevre utal: 2425. Szintn a tli nnepekhez kapcsoldik az 1995-ben megnyitott nagykarcsonyi ltvnyossg: a Mikulshz.
|